3. A nagy verseny
Reggel morcosan keltem, mert valami nagyon nyomta az oldalam. Átfordultam és kinyitottam a szemem. Vörös tincsek. Ez volt az amit először észre vettem. Egy jó darabig néztem előre, mire nagy nehezen bekattant, hogy Castiel fekszik melletem. Hirtelen felültem, majd végig néztem a hanyatt fekvő fiún. Egy szál alsóban feküdt. Most jól megláthattam az izmos hasát. Hirtelen egy remek ötletem támadt. Leszaladtam a konyhába, majd vissza egy pohár vízzel a kezemben. Feltérdeltem az ágyra, közvetlen mellé. Számolni kezdtem magamban, majd hirtelem ráöntöttem a hideg vizet a fiú fejére és a mellkasára. Castiel ijedtében leesett az ágyról.
-Mi a szar? -ült fel idegesen. Én egy ideig mosolyogva néztem az ideges fejét, majd hangosan nevetni kezdtem.
-Hahaha! Ha látnád a fehed! -még mindíg az ágyon térdelve nevettem.
-Ezt meg miért kellett? -kérdezte, majd nagy nehezen felállt. A haja most vizesen lógott a szeme előtt és a mellkasára csöpögött.
-Azért, drága eggyetlen bogaram, mert hogy képzelted, hogy az én ágyamban alszól? -Csípőre tettem a kezem, de még mindíg az ágyon térdeltem.
-Na megállj! Ezt most nagyon meg fogod bánni.!..-mondta, és a szája gonosz mosolyra húzódott. Kényszert éreztem a menekülésre. Hirtelen felugrottam, és futva az ajtó felé indultam. De ő gyorsabb volt, és az ajtóban elkapta a kezem és visszarántott az ágyra. Gyorsan bezárta az ajtót, és a kulcsot a földre dobta, be a sarokba. Én fel próbáltam állni, de ő vissza lökött és fölém mászott.
-Most meg kell hogy bűntesselek!-jelentette ki egy huncut mosoly keretében. A szívem hevesen vert. Megfogtan a vállát két oldalról és megpróbáltam lelükni magamról. Hirtelen felrántotta a kezeimet a fejem fölé és fél kézzel lefogta. A másik kezével a fejem mellett támaszkodva mosolygott a szemembe.
-Nem megekülsz cicám!
-Castiel ha most rögtön nem szállsz le rólam én esküszöm hogy nem állok jót magamért!-Castiel csak elmosolyodott és hirtelen megcsókolt. Először nem akartam vissza csókolni, de a testem nem engedelmeskedett az agyamnak. A nyelve hirtelen utat tört magának. Olyan gyengéden járta ár a számat, hogy tudatlanul is felnyögtem. Hosszú csók után elszakadtunk egymástól és a nyakamat kezdte el szívni és gyengéden csókolgatni. Hirteken eszemhez kaptam és megharapram a nyakát, de persze csak éppen annyira, hogy lazítson a szorításán. Én egy mozdulattal lelüktem magamról és felpatantam. A sarokban felkaptam a kulcsot és megfordultan vólna, ha Castiel nem kapott volna el hátúlról. A kezeimet megint a fehem felett fogta össze és a mellkasomat a falnak nyomta.
-Na, Castiel eressz már el, ez fáj!-próbáltam kibújni a kezéből. Nem sok sikerrel.
-Eszem ágában sincs cicám. Tudom hogy te is élvezed, le se tagadhatod! -a hajamat felfogta a kezeimhez, majd a nyakamat kezdte csókolgatni. Érintése és közelsége égette a testem.
-Milyen forró a tested! De ne félj, majd én lehűtöm!
-Nem. Castiel én ezt nem élvezem.-ficánkolni kezdtem a kezeiben.-Mi van, csak nem meg akarsz engem erőszakolni?!! Ha, úgyse hagyom, eressz el! Te is csak egy szoknyavadász vagy! Neked csak a szex, a testem kell. De ezt nem hagyom. Nem leszek egy a többi közül. Én nem ribanc vagyok!-megfordított és a szemembe nézett.
-Tudom, te más vagy! Éppen ezért kívánlak annyira! A tested egyszerűen megbabonáz olyan tökéletes!-méregetett végig. Rajtam a pizsomám volt, ami egy szövet rövid nadrág és egy szürke haspóló volt.
-Mond, mégis hány lánynak mondtad ugyan ezeket a szavakat.??? Nem vagyok hülye Castiel! -néztem a szemébe. Ő lazított egy kicsit a szorításán, amit én kihasználva kiugrottam a kezéből és gyorsan kizártam az ajtót. -Inkább gyere és reggelizzünk meg.
-Jó, nem bánom. De ezt nem hagyom annyiban!
-Én meg nem fogom hagyni! -leértünk a konyhába. A konyhánkat egy bárpult választja el a nappalitól. Olyan az egész, mintha egy kocsmában lennénk. Még a székek is olyanok. Én ösztönösen rácsaptam a rádióra, majd lekaptam egy köpenyt és magamra kötöttem. (.egyépként a köpenyem fekete színű, az elején dark angel felirat és egy angyal ábra van rajta. Fehéren minden. )
-Mit kérsz? -pillantottam felé.
-Téged!-jelentette ki egy pimasz mosoly kiséretében.
-Oké, akkor kapsz palacsintát meg...-pillanatra a hűtőre meredtem, aztán kinyitottam. Kivettem kettő darab burn energia löttyöt és az egyiket a bárpultnál ülő fiúnak dobtam.
-Tessék, ez a tied! -mondtam. Elkezdtem bekeverni a tésztát, amikor meghallottam a kedvenc zenémet a rádióban.
-Ooo, ez a kedvencem. We're under control... -elkezdtem énekelni, és még a kanalat is a szám elé tartottam, mint egy mikrofont. Castiel tapsolni kezdett, de én még mindíg énekeltem. A szám végén megsütöttem a palacsintákat és leültem Castiellel szemben a bárpulthoz.
-Jó hangod van! Éneklés is egyfajta hobbi, vagy csak unalom űző?
-Mondjuk úgy, hogy ez egy konyhai és fürdőszobai rutinom része!-mosolyogtam a fiú szemébe. Ő is elmosolyodott.
-Áá, értem.
-Na jó, van kb. 30 percem elkészülni és 1 órám a tanyára érni. Majd még 10 percem a verseny előtt.
-Mivel mész?
-Busszal, mivel a motoromból kifogyott a benzin. Pech!
-Elviszlek!-hirtelen félrenyeltem a meglepettségtől és köhögni kezdtem.
-Hogy mi?- Castiel csak elmosolyodott.
-Elviszlek és ha már ott vagyok, akkor meg is nézem a te nagy versenyedet és amikor megnyered én leszek az első, aki gratulál!-mélyen a szemembe nézett. Én először elcsodálkoztam, aztán olyan boldog lettem, amilyen szerintem még sohasem voltam. Hirtelen felálltam és megkerültem a pultot és Castiel nyakába ugrottam. Szerintem nagyon meglepődött.
-Köszönöm!
- Nem kell megköszönni, amúgy se volt ma semmi tervem. De ezt meg tudnám szokni!!- kicsit elmosolyodtam és elhúzódtam a fiútól.
-Most bizonyára nagyon szomorú leszel, ez egy egyszeri és utolsó alkalom volt!-mondtam, majd felmentem a szobámba átöltözni. Egy szegecses fekete csőnadrágot és egy szürke Dark feliratú pólót vettem fel. A hajamat kontyba kötöttem és köré egy piros kendőt csomóztam, mintha egy hajpánt lenne. Bakancsban kullogtam le a nappaliba!
-Mehetünk!-jelentettem ki és Castielre néztem, majd megindultam a garázs felé. Castiel kihozta a garázsból a motorját és felült. Én is így tettem. És már el is indultunk. Néha odaszóltam neki, hogy erre arra, merre kell menni és oda is értünk. Nagy volt a tömeg. A sok néző csak úgy viharzott ki a nézőtérre. Mi leparkoltunk és a versenyzők felé indultunk. Nagyon sok csapat volt, mivel ez egy ilyen lovas előadásos verseny volt.
-Gyere, erre kell menni!-fogtam meg Castiel csuklóját, hogy ebbe a nagy tömegbe ne veszítsük el egymást. bementünk az istállóba, ahol a csapatom már benn volt. Egyből Fallon-hoz vezetett az utam. A lovam ahogy meglátott rögtön hangos nyerítésbe fogott.
-Helló, fiú! Megjöttem!-kinyitottam a box ajtaját és beléptem a ló mellé. Végigsimítottam a nyakát és elkezdtem lepucolni. Gyorsan elintéztem mindent, aztán felöltöztettem a darabnak megfelelően.
-Lena, megjöttél!-Ugrott a nyakamba a világ leges legjobb barátnőm: Loretta.
- Loretta, ne ugorj mindig a nyakamba, amikor találkozunk!
-Jó, jó!- Loretta elengedett, majd Castiel felé nézett. - Helló, biztos te vagy Lena fiúja igaz? Loretta vagyok!-Castiel elmosolyodott.
-Loretta...-mondtam idegesen.
-Igen, Castiel vagyok!-mosolygott a lányra, majd rám nézett. Engem meg az őrület kergetett. Nem a fiúm!!!!!!!!!
-Castiel!...-kiáltottam.-Nem, Loretta, Castiel ne a fiúm, csak egy haver, aki most kivételesen nálam csövel amíg meg nem javítják a kecója tetőjét!-mondtam, majd gyorsan kifésültem a lovam sörényét.
-Áááá, értem! Na én megyek mindjárt mi jövünk!
-Oké, jövök én is!- mondtam, majd Castielhez fordultam. -Szerintem a nézőtér már tele van, szóval szereztem neked egy helyet a kilátóra, tessék, itt a jegy! Menny, én jövök!-odaadtam a jegyet, majd kivezettem Fallont a fellépő térre. Sokan voltak, sok ló és sok ember, maskarában!
A bemondó bemondta, hogy én jövök. Lóra ültem és felmentem a fellépő térre. Csodálatos érzés szerepelni. Nagyon jó kapcsolatom van a lovammal, amitől megértjük a másikat pusztán érintéssel. A bemutató végén levonultam és beálltam a szerepelt lovasok közé.
-Jó voltál!-hirtelen Castiel lépett mellém.
-Köszi! Remélem hogy a bírók is így látják.
-Biztosan! -biztatóan megszorította a kezemet. Eljött a pillanat, amikor bejelentik a győztest.
-A harmadik helyen Kim Maron.- a lány sikoltozva vágtatott be a színpadra.
-A második helyen Loretta Stown. Gratulálok!-Loretta boldogan sétált fel lovával és átvette az érmét.
-És az első helyen 490 ponttal Lena Dawon ! Gratulálok!-amikor kimondta a nevem nagyon boldog lettem. Fallonnal sétáltam fel a színpadra. átvettem az érmem és lesétáltam. Castiel mosolyogva állt ugyan ott ahol előbb.
-Gratulálok Lena! Mondtam, hogy sikerülni fog!
-Köszönöm!- visszavezettem Fallont és elláttam. Visszasétáltam a motorhoz, ahol Castiel már várt. Gyorsan felpattantam és haza indultunk. Otthon lepattantam és bementem a házba.
-Na én megyek és lefekszem aludni!-elindultam felfelé a lépcsőn, de Castiel elkapta a csuklómat.
-Nem kéne megünnepelni a győzelmedet?!!-huncut mosoly jelent meg az arcán. Tudtam, hogy valami csúnyaságon jár az agya.
-Nem, ma túl fáradt vagyok! -kikaptam a kezemet az övéből és felszaladtam a szobámba. Cseles voltam, mert a fürdő ajtót és az én ajtómat is bezártam, nehogy megint vele ébredjek. Később hallottam, hogy megpróbálja kinyitni, ne mikor nem ment neki elkezdett halkan káromkodni. Én elmosolyodtam, majd elaludtam!
