3. A nagy verseny
Reggel morcosan keltem, mert valami nagyon nyomta az oldalam. Átfordultam és kinyitottam a szemem. Vörös tincsek. Ez volt az amit először észre vettem. Egy jó darabig néztem előre, mire nagy nehezen bekattant, hogy Castiel fekszik melletem. Hirtelen felültem, majd végig néztem a hanyatt fekvő fiún. Egy szál alsóban feküdt. Most jól megláthattam az izmos hasát. Hirtelen egy remek ötletem támadt. Leszaladtam a konyhába, majd vissza egy pohár vízzel a kezemben. Feltérdeltem az ágyra, közvetlen mellé. Számolni kezdtem magamban, majd hirtelem ráöntöttem a hideg vizet a fiú fejére és a mellkasára. Castiel ijedtében leesett az ágyról.
-Mi a szar? -ült fel idegesen. Én egy ideig mosolyogva néztem az ideges fejét, majd hangosan nevetni kezdtem.
-Hahaha! Ha látnád a fehed! -még mindíg az ágyon térdelve nevettem.
-Ezt meg miért kellett? -kérdezte, majd nagy nehezen felállt. A haja most vizesen lógott a szeme előtt és a mellkasára csöpögött.
-Azért, drága eggyetlen bogaram, mert hogy képzelted, hogy az én ágyamban alszól? -Csípőre tettem a kezem, de még mindíg az ágyon térdeltem.
-Na megállj! Ezt most nagyon meg fogod bánni.!..-mondta, és a szája gonosz mosolyra húzódott. Kényszert éreztem a menekülésre. Hirtelen felugrottam, és futva az ajtó felé indultam. De ő gyorsabb volt, és az ajtóban elkapta a kezem és visszarántott az ágyra. Gyorsan bezárta az ajtót, és a kulcsot a földre dobta, be a sarokba. Én fel próbáltam állni, de ő vissza lökött és fölém mászott.
-Most meg kell hogy bűntesselek!-jelentette ki egy huncut mosoly keretében. A szívem hevesen vert. Megfogtan a vállát két oldalról és megpróbáltam lelükni magamról. Hirtelen felrántotta a kezeimet a fejem fölé és fél kézzel lefogta. A másik kezével a fejem mellett támaszkodva mosolygott a szemembe.
-Nem megekülsz cicám!
-Castiel ha most rögtön nem szállsz le rólam én esküszöm hogy nem állok jót magamért!-Castiel csak elmosolyodott és hirtelen megcsókolt. Először nem akartam vissza csókolni, de a testem nem engedelmeskedett az agyamnak. A nyelve hirtelen utat tört magának. Olyan gyengéden járta ár a számat, hogy tudatlanul is felnyögtem. Hosszú csók után elszakadtunk egymástól és a nyakamat kezdte el szívni és gyengéden csókolgatni. Hirteken eszemhez kaptam és megharapram a nyakát, de persze csak éppen annyira, hogy lazítson a szorításán. Én egy mozdulattal lelüktem magamról és felpatantam. A sarokban felkaptam a kulcsot és megfordultan vólna, ha Castiel nem kapott volna el hátúlról. A kezeimet megint a fehem felett fogta össze és a mellkasomat a falnak nyomta.
-Na, Castiel eressz már el, ez fáj!-próbáltam kibújni a kezéből. Nem sok sikerrel.
-Eszem ágában sincs cicám. Tudom hogy te is élvezed, le se tagadhatod! -a hajamat felfogta a kezeimhez, majd a nyakamat kezdte csókolgatni. Érintése és közelsége égette a testem.
-Milyen forró a tested! De ne félj, majd én lehűtöm!
-Nem. Castiel én ezt nem élvezem.-ficánkolni kezdtem a kezeiben.-Mi van, csak nem meg akarsz engem erőszakolni?!! Ha, úgyse hagyom, eressz el! Te is csak egy szoknyavadász vagy! Neked csak a szex, a testem kell. De ezt nem hagyom. Nem leszek egy a többi közül. Én nem ribanc vagyok!-megfordított és a szemembe nézett.
-Tudom, te más vagy! Éppen ezért kívánlak annyira! A tested egyszerűen megbabonáz olyan tökéletes!-méregetett végig. Rajtam a pizsomám volt, ami egy szövet rövid nadrág és egy szürke haspóló volt.
-Mond, mégis hány lánynak mondtad ugyan ezeket a szavakat.??? Nem vagyok hülye Castiel! -néztem a szemébe. Ő lazított egy kicsit a szorításán, amit én kihasználva kiugrottam a kezéből és gyorsan kizártam az ajtót. -Inkább gyere és reggelizzünk meg.
-Jó, nem bánom. De ezt nem hagyom annyiban!
-Én meg nem fogom hagyni! -leértünk a konyhába. A konyhánkat egy bárpult választja el a nappalitól. Olyan az egész, mintha egy kocsmában lennénk. Még a székek is olyanok. Én ösztönösen rácsaptam a rádióra, majd lekaptam egy köpenyt és magamra kötöttem. (.egyépként a köpenyem fekete színű, az elején dark angel felirat és egy angyal ábra van rajta. Fehéren minden. )
-Mit kérsz? -pillantottam felé.
-Téged!-jelentette ki egy pimasz mosoly kiséretében.
-Oké, akkor kapsz palacsintát meg...-pillanatra a hűtőre meredtem, aztán kinyitottam. Kivettem kettő darab burn energia löttyöt és az egyiket a bárpultnál ülő fiúnak dobtam.
-Tessék, ez a tied! -mondtam. Elkezdtem bekeverni a tésztát, amikor meghallottam a kedvenc zenémet a rádióban.
-Ooo, ez a kedvencem. We're under control... -elkezdtem énekelni, és még a kanalat is a szám elé tartottam, mint egy mikrofont. Castiel tapsolni kezdett, de én még mindíg énekeltem. A szám végén megsütöttem a palacsintákat és leültem Castiellel szemben a bárpulthoz.
-Jó hangod van! Éneklés is egyfajta hobbi, vagy csak unalom űző?
-Mondjuk úgy, hogy ez egy konyhai és fürdőszobai rutinom része!-mosolyogtam a fiú szemébe. Ő is elmosolyodott.
-Áá, értem.
-Na jó, van kb. 30 percem elkészülni és 1 órám a tanyára érni. Majd még 10 percem a verseny előtt.
-Mivel mész?
-Busszal, mivel a motoromból kifogyott a benzin. Pech!
-Elviszlek!-hirtelen félrenyeltem a meglepettségtől és köhögni kezdtem.
-Hogy mi?- Castiel csak elmosolyodott.
-Elviszlek és ha már ott vagyok, akkor meg is nézem a te nagy versenyedet és amikor megnyered én leszek az első, aki gratulál!-mélyen a szemembe nézett. Én először elcsodálkoztam, aztán olyan boldog lettem, amilyen szerintem még sohasem voltam. Hirtelen felálltam és megkerültem a pultot és Castiel nyakába ugrottam. Szerintem nagyon meglepődött.
-Köszönöm!
- Nem kell megköszönni, amúgy se volt ma semmi tervem. De ezt meg tudnám szokni!!- kicsit elmosolyodtam és elhúzódtam a fiútól.
-Most bizonyára nagyon szomorú leszel, ez egy egyszeri és utolsó alkalom volt!-mondtam, majd felmentem a szobámba átöltözni. Egy szegecses fekete csőnadrágot és egy szürke Dark feliratú pólót vettem fel. A hajamat kontyba kötöttem és köré egy piros kendőt csomóztam, mintha egy hajpánt lenne. Bakancsban kullogtam le a nappaliba!
-Mehetünk!-jelentettem ki és Castielre néztem, majd megindultam a garázs felé. Castiel kihozta a garázsból a motorját és felült. Én is így tettem. És már el is indultunk. Néha odaszóltam neki, hogy erre arra, merre kell menni és oda is értünk. Nagy volt a tömeg. A sok néző csak úgy viharzott ki a nézőtérre. Mi leparkoltunk és a versenyzők felé indultunk. Nagyon sok csapat volt, mivel ez egy ilyen lovas előadásos verseny volt.
-Gyere, erre kell menni!-fogtam meg Castiel csuklóját, hogy ebbe a nagy tömegbe ne veszítsük el egymást. bementünk az istállóba, ahol a csapatom már benn volt. Egyből Fallon-hoz vezetett az utam. A lovam ahogy meglátott rögtön hangos nyerítésbe fogott.
-Helló, fiú! Megjöttem!-kinyitottam a box ajtaját és beléptem a ló mellé. Végigsimítottam a nyakát és elkezdtem lepucolni. Gyorsan elintéztem mindent, aztán felöltöztettem a darabnak megfelelően.
-Lena, megjöttél!-Ugrott a nyakamba a világ leges legjobb barátnőm: Loretta.
- Loretta, ne ugorj mindig a nyakamba, amikor találkozunk!
-Jó, jó!- Loretta elengedett, majd Castiel felé nézett. - Helló, biztos te vagy Lena fiúja igaz? Loretta vagyok!-Castiel elmosolyodott.
-Loretta...-mondtam idegesen.
-Igen, Castiel vagyok!-mosolygott a lányra, majd rám nézett. Engem meg az őrület kergetett. Nem a fiúm!!!!!!!!!
-Castiel!...-kiáltottam.-Nem, Loretta, Castiel ne a fiúm, csak egy haver, aki most kivételesen nálam csövel amíg meg nem javítják a kecója tetőjét!-mondtam, majd gyorsan kifésültem a lovam sörényét.
-Áááá, értem! Na én megyek mindjárt mi jövünk!
-Oké, jövök én is!- mondtam, majd Castielhez fordultam. -Szerintem a nézőtér már tele van, szóval szereztem neked egy helyet a kilátóra, tessék, itt a jegy! Menny, én jövök!-odaadtam a jegyet, majd kivezettem Fallont a fellépő térre. Sokan voltak, sok ló és sok ember, maskarában!
A bemondó bemondta, hogy én jövök. Lóra ültem és felmentem a fellépő térre. Csodálatos érzés szerepelni. Nagyon jó kapcsolatom van a lovammal, amitől megértjük a másikat pusztán érintéssel. A bemutató végén levonultam és beálltam a szerepelt lovasok közé.
-Jó voltál!-hirtelen Castiel lépett mellém.
-Köszi! Remélem hogy a bírók is így látják.
-Biztosan! -biztatóan megszorította a kezemet. Eljött a pillanat, amikor bejelentik a győztest.
-A harmadik helyen Kim Maron.- a lány sikoltozva vágtatott be a színpadra.
-A második helyen Loretta Stown. Gratulálok!-Loretta boldogan sétált fel lovával és átvette az érmét.
-És az első helyen 490 ponttal Lena Dawon ! Gratulálok!-amikor kimondta a nevem nagyon boldog lettem. Fallonnal sétáltam fel a színpadra. átvettem az érmem és lesétáltam. Castiel mosolyogva állt ugyan ott ahol előbb.
-Gratulálok Lena! Mondtam, hogy sikerülni fog!
-Köszönöm!- visszavezettem Fallont és elláttam. Visszasétáltam a motorhoz, ahol Castiel már várt. Gyorsan felpattantam és haza indultunk. Otthon lepattantam és bementem a házba.
-Na én megyek és lefekszem aludni!-elindultam felfelé a lépcsőn, de Castiel elkapta a csuklómat.
-Nem kéne megünnepelni a győzelmedet?!!-huncut mosoly jelent meg az arcán. Tudtam, hogy valami csúnyaságon jár az agya.
-Nem, ma túl fáradt vagyok! -kikaptam a kezemet az övéből és felszaladtam a szobámba. Cseles voltam, mert a fürdő ajtót és az én ajtómat is bezártam, nehogy megint vele ébredjek. Később hallottam, hogy megpróbálja kinyitni, ne mikor nem ment neki elkezdett halkan káromkodni. Én elmosolyodtam, majd elaludtam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése